Tavaly először hirdettük meg azt az akciónkat, amely során minden évzáró után érkező gyermek csokoládét kapott tőlünk – függetlenül attól, milyen jegyek szerepeltek a bizonyítványában.

A visszajelzések amiket kaptunk, megerősítettek minket abban, hogy ennek igenis van értelme. Azért, mert sok gyerek egész évben küzd. Mert nem mindenki indul ugyanonnan. Mert nem mindenkinek megy könnyen a tanulás. És mert a mai társadalom – gyakran sajnos – kizárólag a kiválók elismeréséről szól.

Kihívás vagy sem, mindig jól esik az embernek, ha elér egy célt, amit magának tűzött ki. Nagyon sok múlik azon, hogy milyen célt választunk és mennyi időt adunk magunknak az adott cél elérésére. Napi, heti, havi, negyedéves, éves célok – a JóPont életében sincsen ez másképp.

Június 5. csütörtök esti Szúnyogmentes kert beszélgetésünk podcast felvételét és annak tanulságait hamarosan meghallgathatjátok Bokányi Zsolt műsorvezető felvételében, a FEOL podcast műsorán. Addig is közreadunk egy rövid írásos összefoglalót az elhangzottakról.

Miért van ennyi szúnyog? Kell-e aggódnunk, és ha igen, mi az ami valódi okot ad az aggodalomra?
Mi a különbség a biológiai és a kémiai szúnyoggyérítés között és melyiknek mi a hatása ránk és környezetünkre?
Mit tehet a lakosság? Sokkal nagyobb a felelősségünk, mint gondolnánk!
Milyen eszközöket használhatunk?
Árvaszúnyog vs. csípőszúnyog?

Minden kérdésünkre válaszolt: Kőszegi Dániel, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnöke és a Szúnyoglárva program vezetője

Gyakran érezzük úgy, hogy a világ problémái túl nagyok ahhoz, hogy mi, hétköznapi emberek bármit is tehetnénk. De hiszem, hogy ez nem igaz. Sőt, éppen az ellenkezője igaz: minden változás az egyén szintjén kezdődik. Nálam, nálad – mindannyiunknál. A személyes felelősségvállalás számomra nem hangzatos szólam, hanem döntés: hogy megteszem amit tudok. Mert hiszem hogy számít.

Blog 65: A haj is a lélek tükre

Hajadományozásunk története.

Bár ez a hajmizéria teljesen személyes történetünk, a JóPonthoz vajmi kevés köze van. Annyi köze azért mégis van, hogy mi szereplünk benne – most épp Kriszta és Évi, de Jucinak is ugrottak már le hirtelen a fürtjei, csak nem épp mostanában. A hajadományozás az adományozás egy nagyon személyes formája, mindkettőnkben egyszerre érett meg erre a vágyódás és nagy örömmel és izgalommal vágtunk bele, illetve egy olyan történetnek érezzük, amit szívesen megosztunk veletek.